Új blog, tőlem!
Akinek ez tetszett, amíg még vezettem, annak ajánlom szíves figyelmébe az új elmebetegségemet:
http://zorallgyermek.blogspot.com/
Jó olvasást annak, aki odatéved!
Ajánlatos a legelején kezdeni... ^^
Puszi
Pearly
2010. szeptember 4., szombat
2010. augusztus 20., péntek
Apám és bátyám
Elképzeltem, milyen lett volna az életem, ha mindvégig veletek vagyok. Ha nincsenek a kurflik, nincsenek a kitérők. Ha apa nevel minket a bátyámmal és nem szétszórva élünk. Boldog lettem volna. Szép lett volna. 21 év lemaradást hogy lehet bepótolni? Veletek szeretnék lenni egy kis időt. Mért látszik ez kilátástalannak? Úgy látszik, van túl késő és az időből ki lehet futni. Szánalmasnak és nevetségesnek érzem magam, de gyűlölöm az életemet, mert nem voltatok a részei és már igazán soha nem is lehettek. Úgy érzem, elvettek tőlem titeket, valaki elvett, és nem értem, miért? Annyira rossz kislány voltam? Semmit nem értek, csak azt, hogy rátok lenne szükségem és nem vagytok itt! És már nem is lesztek itt. Szeretlek titeket.
2010. június 9., szerda
Annak, aki olvasta a blogomat
Nem nagyon tud már lekötni ez a blog, mint a mellékelt ábra mutatja.
Akit érdekelnek az írásaim, stb... az kövessen:
http://dreamorlife.multiply.com/
http://kisturul.deviantart.com/
Twitterem konkrétan nincs, de hasonló jellegű rész van a honlapomon a Note cím alatt. (Gondolatok.)
Esetleges kommentírás lehetséges, ha valaki regisztrál a honlapok valamelyikén. Akkor viszont várom a kommenteket!!! :)
Néha, elvétve itt is lesz bejegyzés. NÉHA...
Pusza-pusza
Akit érdekelnek az írásaim, stb... az kövessen:
http://dreamorlife.multiply.com/
http://kisturul.deviantart.com/
Twitterem konkrétan nincs, de hasonló jellegű rész van a honlapomon a Note cím alatt. (Gondolatok.)
Esetleges kommentírás lehetséges, ha valaki regisztrál a honlapok valamelyikén. Akkor viszont várom a kommenteket!!! :)
Néha, elvétve itt is lesz bejegyzés. NÉHA...
Pusza-pusza
2010. június 2., szerda
Emlékek I.
Izgatottan feküdtünk a feketére festett deszkákon, fehér lepedőbe burkolózva. A súlyos vörösbársony függönyök mögül áthallatszott a közönség moraja. Mindenki a saját szövegét mormolta. Első fellépés. Mindennek jól kell mennie... Ez egy olyan félelem volt, ami jól esett.
A hangosbemondóban elhangzott a szöveg, hogy mindenki kapcsolja ki a mobilkészülékét. Az izgalom a tetőfokára hágott. Csak jól csináljuk...
Szétnyíltak a függönyök. Kezdődhetett az előadás...
Tekintetemmel végigpásztáztam a közönséget... Felfedezni véltem az ismerős arcokat.
Hirtelen eltűnt a lámpaláz. Mintha egy próbán lettem volna, kizártam a közönséget a gondolataimból. Csak a szerepemnek éltem. Játszanom kell. Játszani akarok! Az én személyem eltűnt. Csak Kovács maradt, a rossz tanuló.
"Hát tanár úr, kérem..."
[...]
Az összezáruló függönyök mögül eget s földetrázó sikítás tört elő. Sikeres előadás. Minden jól sikerült.
Nem sokára már kacagva álltam a kerekekkel felszerelt tábla alsó vasán, s boldogan száguldottam le a Szerb Templom lejtős utcáján az iskolám felé. Bele az éjszakába, és a mellettem elsuhanó sötétség vidáman kapkodta le gondjaimat a vállamról.
A hangosbemondóban elhangzott a szöveg, hogy mindenki kapcsolja ki a mobilkészülékét. Az izgalom a tetőfokára hágott. Csak jól csináljuk...
Szétnyíltak a függönyök. Kezdődhetett az előadás...
Tekintetemmel végigpásztáztam a közönséget... Felfedezni véltem az ismerős arcokat.
Hirtelen eltűnt a lámpaláz. Mintha egy próbán lettem volna, kizártam a közönséget a gondolataimból. Csak a szerepemnek éltem. Játszanom kell. Játszani akarok! Az én személyem eltűnt. Csak Kovács maradt, a rossz tanuló.
"Hát tanár úr, kérem..."
[...]
Az összezáruló függönyök mögül eget s földetrázó sikítás tört elő. Sikeres előadás. Minden jól sikerült.
Nem sokára már kacagva álltam a kerekekkel felszerelt tábla alsó vasán, s boldogan száguldottam le a Szerb Templom lejtős utcáján az iskolám felé. Bele az éjszakába, és a mellettem elsuhanó sötétség vidáman kapkodta le gondjaimat a vállamról.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)